Eredeti honlap

Komposztálás

A falevelek, a lenyírt fű általában műanyag szemeteszsákba kerül, majd a hulladéklerakón végzi sorsát, van, aki a száraz ágakat, faleveleket elégeti... ezután elmegyünk egy mezőgazdasági - kertész boltba, és virágföldet, komposztot, műtrágyát vásárolunk.

Általánosságban igaz, hogy aki családi házban lakik, az a kertben felhasznált trágyát teljes egészében elő tudja állítani a kertben és a háztartásban keletkező hulladékok komposztálásával. A zöld hulladék a talaj javítására, tápanyag-utánpótlásra hasznosítható, a biológiai körforgásba visszavezethető.

Ha komposztálunk,

• a kinyert értékes humusz helyben marad
• nem kell a zöld hulladék eltávolításáról, elszállításáról gondoskodnunk
• nincs szükség műtrágyát vennünk
• a zöld hulladékunk nem a hulladéklerakóba kerül

Mit lehet komposztálni?

• Levágott fű (a lenyírt fű keletkezésekor túl nedves, könnyen rothadásnak indul, célszerű néhány napos szárítás után komposztálni, vagy kb. 5 cm-es rétegekben terítsük el, és a rétegek közé keverjünk valamilyen laza anyagot, pl.: fanyesedéket)
• Lomb, falevelek (a dió és tölgy levelek is elkorhadnak, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük)
• Gyomnövények, vadvirágok, évelő növények (a felmagzott gyomnövényeket célszerű a komposzt közepébe helyezni, hogy a meleg hatására a magvak gyorsan elveszítsék csírázóképességüket. Általános tapasztalat, hogy a házikertben készített komposztok nem gyomosítanak.)
• Faágak, fanyesedék (összeaprítva)
• Zöldség és gyümölcsmaradékok (a gyümölcsök egészben, a déli gyümölcs héja és a zöldségek aprítva)
• Kávézacc és tea (szűrőpapírral -filterrel- együtt)
• Tojáshéj (kicsit összetörve
• Alom (csak növényevő kisállatok ürüléke és csak természetes alom)
• Tollak, állatszőr
• Papír tojásdoboz (apróra feldarabolva, papír zsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő)

Mit ne tegyünk a komposztba?

• Húsmaradék, csont, olaj (valójában ezek is lebomlanak, de kellemetlen szagok keletkezhetnek a bomlás közben, és vonzza az állatokat)
• Gyökérdarabok (főként a tarackos gyomok)
• Macska és kutyaürülék
• Kő, üveg, műanyag, fém, nyomtatott papír (nehézfém tartalmú festékek miatt)
• Építési faanyag, vegyszerrel kezelt fa, hamu (kivéve fahamu), porzsák

Hogyan komposztáljunk?

• Válasszunk ki egy területet a kert egy árnyékos szegletében. Lazítsuk fel a talajt, felszínére aprított faágakat, száraz füvet vagy szalmát terítsünk.
• Az aprított szerves hulladékot az egyes alkotóelemenként rétegesen terítsük szét a talajfelszínen. Építsünk halmot (kb. egy méter magasat), vagy jól szellőző komposzttárolóba tegyük a szerves hulladékot.
• Figyelmet kell fordítani arra, hogy a levegőellátás biztosítva legyen, szellőzős tárolóhellyel, lazító anyagok használatával.
• A házikerti komposztáláskor is nagyon fontos a nyersanyagok összetétele. Ha az év folyamán minden szerves hulladékot komposztálunk, ami a ház körül keletkezik, akkor helyes keverési arányt érhetünk el.
• A finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni.
• Az ősszel és kora tavasszal keletkező száraz, nagyrészt fás anyagok (gally, ág, lehullott lomb) gond nélkül tárolhatók addig, amíg folyamatosan keletkeznek a nedvdús zöld növényi részek.
• A komposzt összerakása után (amikor a tárolóhely megtelik, vagy a prizma eléri a megfelelő méretet) kezdődnek az átforgatások.
• Az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot a komposzthoz adni.
• Ha a komposztot havonta, hathetente alaposan megforgatjuk, akkor az anyag három-négy hónap alatt félérett komposzttá válik. Az ilyen állagú komposzt majdnem földszerű, de a keményebb alapanyagok és fás részek még felismerhetők.
• Ha a komposzt túlságosan száraz, akkor locsolni kell. Tartsuk nedvesen, de soha ne vizesen, mert akkor rothadni kezd.
• Az érett komposztot rostáljuk át. A még le nem bomlott gallyat, ágat, stb. visszarakhatjuk az újabb komposztrakatba.
• A komposztálás végterméke, a mesterséges humusz beoltás nélkül hat, hidegebb évszakokban kilenc hónap alatt készül el. Felhasználás előtt hagyjuk még két hónapig pihenni.
• A kész komposzt a friss, erdei avar illatára emlékeztet, ez természetes biológiai folyamat, a korhadás jele. Ellenben a bűzös szag a nem kielégítő, a rothadás ismérve.
• A jó komposzt állaga akkor megfelelő, ha olyan, mint a kifacsart szivacs: nedves tapintású, de nem lehet belőle több vizet kinyomni.

Felhasznált irodalom:
Alexa László - Dér Sándor (2001): Szakszerű komposztálás - Elmélet és gyakorlat
Mathias Anna: Hulladékos Kisokos (KÖVET)
Könczey Réka - S. Nagy Andrea (1997): Zöldköznapi kalauz